Elakadhat a gyors béremelkedés Magyarországon

Gyors kis bérek

Ezért fontos, hogy megvizsgáljuk, milyen a hazai bérezés színvonala, milyen jellemzői vannak, és honnan kell majd újrakezdeni az építkezést. A elején kialakult világgazdasági helyzet jelentősen befolyásolja majd a magyar felzárkózás folyamatát.

Ez jelentős forrásokat igényel majd a költségvetés részéről, és a vállalati gazdálkodást is alapjaiban befolyásolja. A koronavírus-járvány leküzdése során a munkaerőpiac átalakításában, a béralakulás kedvező változásaiban eddig elért — sok szempontból kérdéses — eredmények megőrzése is nehézségekbe fog ütközni.

A magyarországi bérnövekedés ig tartó folyamata egyértelműen pozitív, jelentős a néhány év alatt bekövetkezett változás.

gyors kis bérek

A 6 éves bérmegállapodás sikeres gazdaságpolitikai és életszínvonal emelő lépés. A növekedési képességünk alapvetően összefügg a versenyképességgel, amelynek egyik fontos tényezője a bérszínvonal is. Jelentősen változik azonban a munkaerőpiaci helyzet és az azt ösztönző adórendszer. A magyar gazdaság felzárkózásnak fontos feltételei vannak.

A sikeres fejlesztésekhez, gazdaságirányításhoz sok kérdést meg kell válaszolnunk. E tárgykörben pedig a foglalkoztatottság, munkaerőpiac, bérszínvonal összetett problémái meghatározók. Folyamatos vizsgálat tárgya, hogyan nőhetnek ennyire a magyar fizetések? Mikor érik el az európai átlagot? Akkor miért nem nő mindenki fizetése?

„Ötezer egy szavazatért - van pénze a pártnak b*zmeg”

Milyen módszertani hátterük van a kedvező vagy kedvezőtlen foglalkozási és béradatoknak? Mi alakítja a bérszínvonalat, és hogyan befolyásolható? A jelenlegi kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatoknak mik a közép-hosszú távú megoldási lehetőségei?

Egy hazánkhoz hasonló, közepesen fejlett gazdaságban a bérek aktív alakítása a hosszú távú fejlődésre is pozitív hatással lehet. A bérek és a termelékenység növekedése között szoros, belső összefüggések vannak, ezért a hosszabb távon a a világ összes üzletkötője feltételek javításával együtt a bérek folyamatos emelése is nélkülözhetetlen.

Ez természetesen nem a hazai béreknek a gyors, a fejlettebb országok szintjére történő emelését jelenti. Hosszú távon azonban ez lehet a feladat. Ennek fontos lépései, sarok kövei talán már meg is vannak: A minimálbér-emelések általánosan jelzést adnak a gazdaságban szükséges béremelések mértékéről, és biztosíthatják az alacsony bérű és jellemzően alacsony alkupozícióval rendelkező munkavállalók esetében a bérek vásárlóerejének fokozatos növelését.

A munkát terhelő adók további csökkentése fontos lehet. Az ennek érdekében hozott lépések a nettó bérhányadot már óta folyamatosan növelik és így nő a munkabérek vásárlóereje. Nélkülözhetetlen az gyors kis bérek és felnőttképzési rendszer megfelelő hatékonysága.

A jól képzett, folyamatosan képezhető dolgozók magasabb termelékenység mellett magasabb béreket kaphatnak, és a munkapiac strukturális problémáin is segíthetnek, támogatják a teljes foglalkoztatás elérését.

Elakadhat a gyors béremelkedés Magyarországon

Végezetül csakis a megfelelő méretgazdaságosság mellett működő vállalatok képesek a magasabb bérek mellett profitábilisak maradni. Ezért kell áttekinteni, a kis- és középvállalati szféra túlzott elaprózódottságát.

A magyar gazdaság termelékenysége azonban az eltelt évtizedben mégsem nőtt. Az új munkahelyeink jelentős részét a később majd automatizálható, és most alacsony hozzáadott értékű munkakörök adják.

Egyértelmű, hogy a további GDP-bővülésünkhöz a termelékenység növelése kell. Forrás: KSH, saját számítás Az aktív, az érintett felekkel közösen született bérmegállapodások stabil alapot adnak a bérek emelkedésén keresztül a belső kereslet bővülésének. Eközben fokozatosan átalakítható lenne az alacsony hozzáadott-értékű termelési fázisok.

Közel a pillanat, amikor a magyarok belerokkannak a bérrobbanásba Portfolio Cikk mentése Megosztás A magyar vállalatok bérköltsége nem tér el a cégek termelékenységétől, azonban a külföldi tulajdonú vállalatok képesek még bért emelni - derült ki a Magyar Nemzeti Bank MNB jelentéséből. A bérek gyors emelkedése idén is fennmaradhat a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, így könnyen megeshet, hogy egyes vállalatok nem fogják bírni ezt a nyomást. A bérrobbanásról és a munkaerőhiányról is szó lesz a Portfolio HR Revolution konferenciáján. Az elmúlt években az elsődleges munkaerőpiacot erős munkakereslet mellett már szűkös munkakínálat jellemzi, a vállalatok erőteljes versenyt folytatnak a munkaerő megtartásáért és felvételéért.

Ennek egyik feltétele persze az, hogy az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésével a munkaerő képzettsége is emelkedjen, és a cégek innovációs tevékenysége is erősödjön.

A minimálbér- és garantált bérminimum emelés ben már kisebb gondot okoz a vállalkozások gazdálkodásában, de a cégek gazdálkodásban nehézséget jelent az akár többletterhet is okozó adóváltozások egy része, elsősorban a cafetéria új szabályozása.

A munkaerőpiac jelenleg is súlyos területi problémákkal terhelt, a következő években gyorsulhat a bérek felzárkózása, részben amiatt is; hogy a szociális hozzájárulási adó ig évente további százalékponttal csökken, a nominális GDP tervezett növekedése a következő években 7 százalék körül alakulhat, ezzel a következő években tartható lehet a 8, százalék körüli bérdinamika, aminek eredményeként a reálbérek is mintegy 5, százalékkal nőhetnek.

A bértárgyalások sajátosságaiból adódóan a kínálati és a keresleti oldalról, illetve általában a várakozásokon keresztül a nominális folyamatokat befolyásolják a vállalati költségek változása, és a lakossági jövedelmek változása. A magyarországi gyors kis bérek azonban változatlanul torz és az elmúlt években sem csökkentek számottevően a korábban kialakult jelentős egyenlőtlenségek.

A bérstatisztikáról… A havi bérstatisztikai adatok havi rendszerességgel mutatják a foglalkoztatottak bruttó- és nettó kereseti adatait, illetve az egyes kategóriák átlagát, és átlagos növekedését.

Nincs is gond ezzel a mutatószámmal. Ez az átlag ugyanakkor egy olyan mérőszám, ami nagyon érzékeny a kiugró értékekre — így a kiugróan magas és alacsony fizetésekre.

Beke Károly Cikk mentése Megosztás Az elmúlt évek a jelentős béremelkedésről szóltak a magyar gazdaságban, emiatt egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: meddig tudják kigazdálkodni a cégek a fizetésemeléseket? Ezzel kapcsolatban az MNB nemrég megjelent Fizetési mérleg jelentésében van egy érdekes ábra, mely szerint hiába emelkednek a bérek, az exportra termelő cégek számára azt jelentős részben ellensúlyozzák más tényezők, többek között a forint tavalyi gyengülése.

Éppen ezért fontos annak ismerete is, mekkora a szórás vagyis mennyire szóródnak az átlag körül az értékek, ez minél kisebb, annál jobban közelíti a valóságot az átlag ; és gyors kis bérek medián azaz növekvő sorrendbe állítva az összes értéket, akkor a középen levő. A hivatalos munkaerőpiaci mérés alapján a bérek elemzése során sem a szórást, sem a mediánt gyors kis bérek az e területen jól értelmezhető átlag-mutatót nem ismerhetjük. Az eddig hivatalosan publikált munkaügyi bér adatok mellett hasznos az a hiánypótló elemzés, amelyet a Policy Agenda végzett el.

E szerint a magyarországi mediánbér bruttó ezer forint volt Így a 4,4 millió foglalkoztatottból 3 millió ezer a KSH által számított átlagkeresetnél kevesebbet keres. A medián bruttó bér szerint: dolgozóból 69, míg a versenyszférában foglalkoztatottból 73 az átlagkeresetnél kisebb medián-bérrel rendelkezik.

Munkabérben részesülők A Ebben jól elkülöníthetően a jövedelmek négy kategóriája szerepel: munkaviszonyból származó bérjövedelmek; ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek; más bérjövedelmek: ezek sokszor inkább szociális támogatások, amelyek beszámítanak az adóalapba.

Ilyen például az álláskeresési járadék, álláskeresési gyors kis bérek, bizonyos esetben táppénz, gyed, szociális zászló opciók alapján járó ellátások ; egyéb jövedelmek.

Ide soroltuk a külszolgálatért kapott jövedelmeket, az egyéb jövedelmeket — pl. A kutatásban alkalmazott kategóriákba tartozó szja-bevallók száma ban a kategóriák között lehet átfedés Forrás: Policy Agenda Először célszerű volt a hagyományos ún.

A as évben a KSH felmérései szerint 4,47 millióan tartották magukat foglalkoztatottnak. A foglalkoztatásuk módja természetesen nagyon eltérő. Alkalmazottként valamivel több, mint 4 millió ember dolgozott.

A gyengébb forint menti meg Magyarországot a bérkatasztrófától?

Ők feleltethetők meg az szja-adatbázisából összeállítható 4,28 millió munkaviszony alapján jövedelemben részesülőnek. A jövedelemek nagysága jelentősen árnyalja a képet.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy ben éves szinten kb. Ezek az adatok, arányok összevethetők a Policy Agenda által számított létminimum és társadalmi minimum értékekkel. Ezeket az értékeket a járulékokkal bruttósítva látható, hogy a munkaviszony alapján bérjövedelemmel rendelkezők közül mintegy 2,8 millió munkavállalónak volt magasabb jövedelme a létminimumnál, és 2,3 millió fő keresett jobban a társadalmi minimumnál.

A létminimum és társadalmi minimum értékei és az afölött keresők száma Forrás: Policy Agenda A évi adatok némi gyors kis bérek jeleznek az előző évhez képest, de még így is majdnem 1,5 millió volt azoknak a száma, akik a létminimum összege alatt keresnek havi szinten. A Belügyminisztérium adatai alapján ,6 ezer fő volt a cikk cakk és trendvonal átlagos közfoglalkoztatotti létszám.

Ezzel szemben egész évre nézve mindössze 2,9 millió főnek készíti el a bevallását a NAV a minimálbért meghaladó mértékű munkajövedelméről.

gyors kis bérek

A két létszám között tehát jelentős, ezer fős különbség van. A foglalkoztatotti létszám a két adatbázis alapján Forrás: Policy Agenda A KSH foglalkoztatotti statisztikája az alkalmazottak létszáma mellett továbbra is a következő három csoportot nevesítette: szövetkezetek tagja: 0,2 ezer fő egyéni vállalkozó és társas vállalkozás tagja: ,1 ezer fő segítő családtag: 10,2 ezer fő. Az gyors kis bérek teljes mértékben nem feleltethető meg ezekkel a kategóriákkal. Ez azonban átfedéseket tartalmazhat a munkaviszonnyal rendelkezőkkel.

gyors kis bérek

Kiszűrve a duplikálódásokat azt lehet becsülni, hogy ban ezer fő volt az, aki munkaviszonyból nem kapott jövedelmet, de bevallott egyéb munkához köthető jövedelmet. Egy jelentős eltérést ismét látható a KSH foglalkoztatási statisztikája és a szja-adatbázis között. Miközben a fentebb felsorolt foglalkoztatotti kategóriákban kb. Ez átlagosan 1,4 millió forint jövedelmet jelentett, amely havi átlagban számolva mintegy ezer forintnak felel meg.

A KSH a nem alkalmazottnak számító foglalkoztatottak között feltünteti az egyéni vállalkozókat is.

Közel a pillanat, amikor a magyarok belerokkannak a bérrobbanásba

Ők akkor szerepelnek az szja-adózók között, ha egyéni vállalkozóként kivétjük volt, vagy átalányadózással adóztak. Azonban a rohamosan terjedő KATA-val adózók nem tartoznak ebbe a körbe.

gyors kis bérek

Az utolsó hivatalos adat szerint gyors kis bérek a főállású és a nyugdíjas egyéni vállalkozók száma 87 ezer fő volt. Eltérések vannak tehát a KSH foglalkoztatotti adatbázisa és az szja-adatbázisa között. Természetesen magyarázható a foglalkoztatotti statisztika módszertana. Így elfogadható az, hogy ban havi átlagban 4 millió ezer fő dolgozott. Azaz a módszertan alapján ennyien állították, hogy munkát végeztek és ezért pénzt kaptak. Az szja-adatok azonban azt mutatják, hogy nagyon sokan vagy teljesen elbújnak az adóhatóság elől a megszerzett jövedelmükkel, vagy robotokat kereskedő robotok kisebb jövedelmet vallanak be inkább a munkáltatójukmint amit havonta kézhez kapnak.

Béregyenlőtlenség Az szja-adatbázis nagyon jól lehetőséget annak vizsgálatához, hogyan alakulnak az átlagosan megszerzett jövedelmek, és a mediánjövedelmek. Három kategóriába sorolva elemezhetők az adatok; Először kizárólag a munkaviszonyból származó jövedelmek alapján. A második vizsgált kategóriában azon adózók figyelembe vétele, gyors kis bérek havi átlagban legalább gyors kis bérek megfelelő jövedelmet vallottak be.

A harmadik vizsgált körbe minden munkához kapcsoló jövedelmet beleszámítva. A medián és az átlagbér nagysága Forrás: Policy Agenda ről ra érezhető az a bérszintemelkedés, amit a minimálbér és garantált bérminimum kötelező emelése váltottak ki. A mediánbér és az átlagbér eltéréseiből látni, hogy mennyire jelentős a béregyenlőtlenség, az arányok azonban lényegében változatlanok.

Bár gyorsan nő itthon a bérszint, még mindig csak harmada a németnek

A három vizsgált kategóriában tizedekre osztva a dolgozói kört vizsgálható, hogy az egyes decilisekben mekkora jövedelemre tettek szert a foglalkoztatottak. Másként mondva, ez azt jelenti, hogy ezer ember bérjövedelme megegyezik mintegy 2,8 millió fő keresetével. A harmadik kategóriában nem csak munkaviszonyból, de egyéb munkával kapcsolatos jövedelmeket is természetesen csak az szja hatálya alá tartozókat, így az egyéni vállalkozók KATA-s gyors kis bérek nem szerepelnek.

A helyzet itt ismét olyan egyenlőtlenséget mutat, mint az első kategóriában. Vagyis az egyéb bérjövedelmek megszerzésének lehetőségei rbs bináris opciókhoz nem mérsékelték ban sem a béregyenlőtlenséget.

Forrás: Policy Agenda Fontos megjegyezni, hogy a hosszú ideje meglévő egyenlőtlenséget változatlanul konzerválja az egykulcsos adórendszer. Címfotó: Pexels [1] A es, majd Ez az állítás gyors kis bérek részmunkaidősök esetében nem biztos, hiszen ott lehetséges, hogy még részmunkaidőben foglalkoztatva is többet keresetek, mint azok, akik teljes munkaidőben dolgoztak minimálbéresként.

Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg.