STADAT – A központi költségvetés bevételei és egyenlege

Internetes bevételek az alap számára

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem A felsorolás példálózó, nem taxatív. Az összevont adóalap Az összevont adóalap a magánszemély ál­tal az adóévben megszerzett összes önálló, nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelmek összege, melynek — kettős adóztatás elkerüléséről szóló nem­zetközi szerződés vagy viszonosság hiá­nyában, vagy ha annak figyelembevételét nemzetközi szerződés vagy a viszonosság lehetővé teszi — részét képezi a külföldről származó előzőek szerinti jövedelem is.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem Az önálló tevékenységből származó jöve­delem megállapításának — az szja-törvényben meghatározott kivéte­lekkel — két módszere ismert. Ez utóbbi módszer alkalmazása ese­tén a magánszemély az adott adó­évben [ 4 ] az önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, továbbá az önálló tevékenysé­gével összefüggésben kapott költ­ségtérítésével szemben  sem alkal­mazhatja a tételes költségelszámo­lást.

A 10 százalékos költséghányad al­kalmazását megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt vesz­teségből a költséghányad alkalma­zásának éveire százalék szintén el­számoltnak minősül.

8 módszer egyéni vállalkozásoknak bevételszerzésre [2019-ben]

Általános szabályként az önálló tevékenységből származó bevételt az szja-törvény 2. Önálló tevékenységből származó bevétel­nek számít az a bevétel is, amelynek adó­zására az szja-törvény választási lehetősé­get enged, és internetes bevételek az alap számára magánszemély az önálló tevékenységből származó jövedelemre vo­natkozó adózást választja pl. Ide kell érteni a lábon álló termésnek a föld tulajdonos­változása nélkül történő értékesítéséből származó bevételt is, azzal, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányá­ban azt a magánszemélyt terheli az adókö­telezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozónál önálló tevé­kenységből származó jövedelemnek minő­sül az ún. Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység so­rán személyes munkavégzés címén vállal­kozói költségként elszámolt összeg, vala­mint az akárcsak részben a magánsze­mély személyes vagy családi szükségleté­nek kielégítését szolgáló kiadás alapján el­számolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet az szja-törvénynek a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendel­kezései nem nevesítenek jellemzően elő­forduló költségként.

A rendelkezést a la­kástól elkülönített telephelyen vagy egyéb­ként más, a lakáson kívüli helyen folytatott egyéni vállalkozói tevékenység hatókör­ében és feltételeként ideértve az egészsé­get nem veszélyeztető munkavégzés feltét­eleit is szükséges dolog eszköz, berende­zés használata, szolgáltatás igénybevétele esetén csak akkor kell alkalmazni, ha az szja-törvény a személyes szükséglet kielé­gítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás magáncélú hasznosítását, használatát, igénybevételét vagy annak lehetőségét egyébként adóztatható körülményként ha­tározza meg.

Az adóelőleg megállapításának, bevallásának és megfizetésének szabályai 2019-ben

Ilyennek kell tekinteni az út­használatra jogosító bérlet, jegy magáncélú használatát, azzal, hogy az e címen elszá­molt költségből — az egyéni vállalkozó döntése szerint — vagy a magáncélú hasz­nálatra jutó tételes elkülönítéssel megálla­pított rész, vagy az elszámolt költség 50 százaléka minősül vállalkozói kivétnek. Ha az egyéni vállalkozó az adott személygép­kocsi után megfizeti a cégautó adót, az előbbi szabályt nem kell alkalmaznia.

internetes bevételek az alap számára nyman lehetőségek

Hogyan működik a forex a fineco n kivét esetén a bevétel meg­szerzésének időpontja — általában — a költ­ségelszámolás napja. Ha azonban a vállal­kozói kivét felvételét az ennek minősülő költség elszámolását az adóhatóság elle­nőrzés során tárja fel, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja, de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napja a bevétel megszerzésének időpontja.

Az önálló tevékenységből származó bevé­telnek része az azzal összefüggésben ka­pott költségtérítés is. Ez azt jelenti prakti­kusan, hogy a magánszemély csak tételes költségelszámolás választása esetén tudja a költségtérítéssel kapcsolatos effektív költ­ségeit érvényesíteni, míg a 10 százalék költséghányad alkalmazásakor a költségté­rítés 90 százalékát is le kell adóznia.

A jövedelem számítás során nem kell fi­gyelembe venni azt a bevételt, amellyel kapcsolatosan a magán­személy átalányadózást vagy tételes átalányadózást választott, amelyet az szja-törvény rendelkezé­sei szerint a magánszemély nem kí­ván az összevont adóalapjába be­számítani, tudomásul véve, hogy az adót önadózás helyett a kifizető vonja le és fizeti be, [ 8 ] amelyet törvényi rendelkezés alap­ján nem kell az összevont adó­alapba beszámítani, amelyet természetbeni juttatás, il­letve kamatkedvezmény címén kap a magánszemély.

A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezései alapján költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott vissza nem térí­tendő támogatásból az a rész számít az internetes bevételek az alap számára bevételnek, amely megegyezik a támogatás felhasználásával teljesített kia­dás alapján az adóévben elszámolt költsé­gek összegével, az értékcsökkenési leírást is beleértve. A részben vagy egészben visszafizetett támogatás nem bevétel, de a visszafizetésre tekintettel teljesített kése­delmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény nem számolható el költségként.

A már bevételként elszá­molt, de utóbb visszafizetett támogatás ön­ellenőrzéssel rendezhető. Költséget az szja-törvény 3. Speciális szabályok vonatkoznak az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lá­bon álló faállomány értékesítéséből szár­mazó bevétel adóztatására.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózása Az önálló tevékenységből származó jöve­delmet elérő magánszemély adófizetési adóelőleg-fizetési kötelezettségének at­tól függően, hogy kifizetőtől vagy nem ki­fizetőtől éri el a jövedelmét levonásos módszerrel vagy önadózás formájában tehet eleget.

A kifizetőre munkáltatóra vonatkozó szabályok A kifizető a munkáltató az önálló tevé­kenységet végző magánszemély részére történő kifizetéskor juttatáskor is köteles megállapítani és levonni a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki jut­tatamely esetében a bevételből megálla­pított jövedelem részét képezi az összevont adóalapnak.

A kifizetőt bevallási és befi­zetési kötelezettség is terheli a levont adó­előleg tekintetében. Nem terheli kifizetői adóelőleg-levonás — fő szabályként — az őstermelői tevékeny­ségből származó bevételt, ha a magánsze­mély legkésőbb a kifizetéskor juttatáskor bemutatja az őstermelői igazolványát vagy a regisztrációját tanúsító iratot. Ha a ma­gánszemély az említett iratokat nem tudja bemutatni, de a kifizető az szja-törvény 6.

internetes bevételek az alap számára hogyan lehet pénzt keresni online bináris opciókkal

Nem kell adóelőleget vonnia a kifizetőnek az egyéni vállalkozótól sem, ha az e bevé­teléről kiállított bizonylatán feltünteti a vállalkozói igazolványa az egyéni vállal­kozói jogállását bizonyító közokirat szá­mát.

Az adóelőleg alapja önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevételből a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározott rész, de lega­lább a bevétel 50 százaléka. Költségnyilat­kozat hiányában a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek adóelőleg-alapként fi­gyelembe vennie.

Költségtérítés esetén a bevételből a magán­személy nyilatkozata szerinti költség levo­násával, költségnyilatkozat hiányában az szja-törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költség fi­gyelembe vételével meghatározott rész, ilyen jogszabályi rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege, önálló tevékenység­ből származó bevétel költségtérítésénél a bevétel 90 százaléka az adóelőleg-levonás alapja.

A magánszemély a nyilatkozatot, az állami adóhatóság által a Magyar Köz­lönyben közzétett formában és tartalom­mal, legkésőbb a kifizetés juttatás idő­pontjában teheti meg. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely önálló tevékenységből származó bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor tett nyilatko­zatában költség levonását kérte, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett ugyan­ilyen típusú bevétele alapján sem határoz­hatja meg a jövedelmét a 10 százalék költ­séghányad alkalmazásával.

A kifizető az önálló tevékenységből szár­mazó bevételt terhelő adóelőleget a bevé­telből meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs százalékos adómérték szorzatában álla­pítja meg. A magánszemély legkésőbb a kifizetés juttatás időpontjában nyilatkozhat arról, hogy a kifizető az adóév elejétől össze­sítse az általa kifizetett juttatotta magánszemély által az adóévben internetes bevételek az alap számára bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat, és az egyes kifizetett juttatott be­vételeket terhelő adóelőleget a fő szabálytól eltérően ún.

En­nek során a bevételt terhelő adó­előleg az adóelőleg-alapok össze­gére az adótábla szerint várható számított adó, csökkentve a kifizető által már korábban kifizetett jut­tatotta magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján már megállapított és levont adóelőlegek összegével; művészeti tevékenységét önálló te­vékenység keretében folytatja, adó­számmal rendelkezik, és az általa kiállított számla számlák alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele i után az adó­előleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg-fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint önadózás formájában teljesíti.

Ekkor a kifizető adóelőleget nem von le.

A magánszemély az előzőek szerinti nyi­latkozatát az állami adóhatóság által a Ma­gyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal teszi meg. A magánszemély e nyilatkozatában feltünteti az adóterhet nem viselő járandóságainak várható éves össze­gét is, melyet a kifizető az szja-törvény Amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleget, illetve annak le nem vont részét köteles a negyedévet követő hónap A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adóévet követő január éig magánszemélyenként, negyedéves bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

A magánszemély adókötele­zettségei A magánszemély — kivéve, ha a bevételt terhelő adóelőleg megállapítására és levo­nására a kifizető munkáltató köteles — negyedévente, a negyedévet követő hónap Az adóelőleg alapja önálló tevékenységből származó bevétel esetén — a magánszemély döntése szerint — vagy a bevételből az szja-törvény rendelkezései szerint a jövedelem megállapításánál elszámolható költség le­vonásával megállapított rész, vagy a bevé­tel 90 százaléka.

Költségtérítés esetén az szja-törvény szerint igazolás nélkül elszá­molható költség elismert költség figye­lembe vételével meghatározott rész, míg ilyen jogszabályi rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege, önálló tevékenység­ből származó bevételnek minősülő költ­ségtérítésnél a bevétel 90 százaléka az adóelőleg alapja. Önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségté­rítésnél a magánszemély — az előző rendel­kezések helyett — választhatja, hogy az adóelőleg alapja a bevételből az szja-tör­vény internetes bevételek az alap számára szerint a jövedelem megállapításánál elszámolható költség le­vonásával megállapított rész.

Ha a magán­személy az adóévben megszerzett bármely önálló tevékenységből származó bevételét terhelő adóelőleg megállapításánál költsé­get vont le, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett ugyanilyen típusú bevétele alapján sem határozhatja meg a jövedelmét a 10 százalék költséghányad alkalmazásá­val.

internetes bevételek az alap számára milyen szatoshi

A magánszemély által megszerzett bevételt terhelő adóelőleg csökkenthető legfeljebb 0 forintig a szja-törvény A magánszemélynek az adóévben általa megszerzett adóterhet nem viselő járandó­ságok összegével is számolnia kell, az szja-törvény Ha a magánszemély az adóévben megszer­zett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításánál a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az adóév so­rán összevont adóalapja meghaladja az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét, akkor az említett értékha­tár túllépését eredményező minden bevé­telének kifizetését megelőzően nyilatkozik a kifizető k nek, hogy a továbbiakban az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó általá­nos szabályok szerint vonja le.

A kifizető a nyilatkozatban foglaltaktól nem térhet el. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóév vé­gén emiatt mutatkozó befizetési különbö­zet 12 százalékát adóelőleg-különbözet alapján megállapított adó köteles az adó­évre vonatkozó bevallásában megállapí­tani, bevallani és — az adóbevallás benyúj­tására előírt határidőig — megfizetni.

A kis összegű kifizetések [ 11 ] Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján a 15  forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a ma­gánszemély választhat, hogy a jövedelem utáni adót a kifizető ál­lapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy írásban nyilatkozik arról, hogy az összevont adóalapjának részeként kíván utána adózni.

Az első esetben a bevétel egésze jövede­lem és az adó mértéke az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs százalékos adó­mérték.

internetes bevételek az alap számára az internetes vélemények bevételei

A második fordulat esetén a ma­gánszemélynek és a kifizetőnek is az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó általános sza­bályok szerint kell eljárnia. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének ideértve a földjára­dékot is és más ingatlan bérbeadásából származó bevételének az egésze jövede­lem, amely után az adó mértéke 25 száza­lék.

Nem termőföld ingatlan bérbeadása esetén, az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan, a magánszemély az adóbe­vallásában választhatja az összevont adó­alap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendel­kezések alkalmazását. Ebben az esetben a kifizető által levont vagy a magánszemély által megfizetett adó adóelőlegnek minő­sül.

Egyéb adózási szabályok Az egyéni vállalkozói, illetve a mezőgaz­dasági őstermelői tevékenység megszün­tetése esetén speciális szabályok szerint kell eljárni a bevételek internetes bevételek az alap számára a költségek elszámolása során. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a 4. Járulékfizetési kötelezettség [ 12 ] A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a járulékalapot képező jövedelem megléte.

Az önálló tevékenység esetén is mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély. A kifizetőnek illetve ebben az esetben a foglalkoztatónak nemcsak az adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől, hanem a biztosítási jogviszony elbírálása mellett a járulékokat is, illetve saját magát is terheli járulékfizetési kötelezettség.

Az egyéni vállalkozó, illetve a mezőgazdasági őster­melő saját maga teljesíti - a külön tájékoz­tató füzetben ismertetett - járulékfizetési kötelezettségét.

internetes bevételek az alap számára pénzt keresni a helyszínen ülve

A díjazás ellenében munkavégzésre irá­nyuló egyéb jogviszonyban munkát végző személyek közül: a megbízási, a felhasználási szerződésen alapuló te­vékenységet önálló tevékenységnek kell tekinteni. A munkavégzésre irányuló egyéb jogvi­szony keretében foglalkoztatott magán­személyek a törvény rendelkezése szerint akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.

Járulékalapot képező jövedelem többek között az szja-törvény szerinti, az össze­vont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel­nek az a része, amelyet az adóelőleg szá­mításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az szja-törvényben szabá­lyozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is. Az szja-törvénynek az önálló tevékenysé­get folytatók költségelszámolására vonat­kozó rendelkezései alapján a tételes költ­ségelszámolás alkalmazása esetén a járu­lékalap meghatározásakor maximum 50 százalékos költségrész vehető figyelembe, és nem járulékalap a 10 százalékos költ­séghányad sem.

Amennyiben a magánszemélynek nincs az előzőekben ismertetett járulékalapot ké­pező jövedelme, a szerződésben meghatá­rozott díjat kell járulékalapnak tekinteni.

internetes bevételek az alap számára bináris opciók binomo befektetés

A felhasználási szerződésen alapuló bizto­sítási jogviszony megállapítása során járu­lékalapként csak a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként járó díj összege nem képez járulékalapot, ezért ezt a jövedelemrészt a biztosítási kötele­zettség megállapítása során, figyelmen kí­vül kell hagyni.

A biztosítási kötelezettség megállapítása Főszabályként a biztosítást havonta kell el­bírálni és a biztosítási kötelezettség meg­állapításánál, az ugyanannál a foglalkoz­tatónál a naptári hónapban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

E szabály nem alkalmaz­ható akkor, ha a magánszemélyt a foglal­koztató munkaviszony, és pl. Eb­ben az esetben a biztosítást mindkét jogvi­szony tekintetében külön-külön kell elbí­rálni. Amennyiben a díjazás kifizetésére nem havi rendszerességgel, hanem időszakon­ként, illetve a tevékenység befejezését kö­vetően kerül sor, a biztosítási kötelezettsé­get a díj kifizetésekor kell elbírálni.

A biztosítási kötelezettség elbírálásához a ki­fizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó-előleg alapját ké­pező összeget azon időtartam naptári nap­jainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt. Ha a biztosítási jogviszony kezdő internetes bevételek az alap számára be­fejező időpontja nem állapítható meg, vagy vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként: a tevékenység időtartamát, teljesítésre irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig eltelt idő­tartamot kell figyelembe venni.

Az előzőektől eltérően felhasználási szer­ződésen alapuló biztosítási jogviszony el­bírálása során a szerződés megkötésétől a mű elfogadásáig tartó időtartam vehető fi­gyelembe. A munkavégzésre irányuló egyéb jogvi­szonyban álló személyek biztosítása internetes bevételek az alap számára is internetes bevételek az alap számára a jogviszony időtartamán belül, ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhes­ségi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermek­nevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, amennyiben az ellátások folyósítását köz­vetlenül megelőző napon biztosított volt.

Amennyiben létrejön a biztosítási jogvi­szony és van járulékalapot képező jövede­lem, a biztosítást meg kell állapítani és a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Abban az esetben, ha a megbízási szerző­désben kikötött díjazás és a szerződés idő­tartama alapján a biztosítási jogviszony nem jön létre, a megbízónak és a megbí­zottnak sincs járulékfizetési kötelezettsége, de a százalékos mértékű egészségügyi hoz­zájárulás fizetési kötelezettség fennállhat.

Ekkor a magánszemély nyilatko­zata alapján a kifizető adóelőleget nem ál­lapít meg. Amennyiben a művészeti tevékenységet folytató magánszemély megteszi a nyilat­kozatát, rendelkezik adószámmal, az adó­előleg fizetését magánszemélyként teljesíti.

Az előadóművész biztosítási jogviszonyát ebben az esetben is a tevékenységre vonat­kozó szerződés szerinti szabályok alapul­vételével el kell bírálni. Ilyen esetben a já­rulékalapot bináris opciók 1 percenként jövedelem a szerződés­ben meghatározott díj.

Az előadó művész biztosítási kötelezett­sége elbírálásánál figyelembe vehető idő­tartam a felhasználási szerződés megköté­sétől az előadás megtartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként előadá­sonként legfeljebb 7 nap vehető figye­lembe.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájá­rulás fizetését megalapozó jogviszonyok­ból származó jövedelem után a foglalkoz­tató a társadalombiztosítási, a biztosított a nyugdíjjárulék- tagdíj- fizetési kötelezett­ségét az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvényben [ 15 ] meghatá­rozottak szerint teljesíti.

Az önálló tevékenységet végző ma­gánszemély adóhatósági nyilván­tartásba vétele Az adóhatóság az adóköteles bevételszerző tevékenységet folytató magánszemélyt, a külön erre a célra szolgáló nyomtatványon teljesített írásbeli bejelentkezése alapján nyilvántartásba veszi [ 16 ], erről őt értesíti, és egyidejűleg tájékoztatja valamennyi nyil­vántartásban szereplő adatáról is.

Adóköteles tevékenységet az Art. Az adószám megállapítása érdeké­ben a magánszemélynek a tevékenysége megkezdése előtt eleget gyorsan 50 ezret tenni bejelen­tési kötelezettségének.

Az adószám az adózó azonosítására szolgál, ezért azt min­den, az adózással összefüggő iraton fel kell tüntetni, és közölni kell mindazokkal a ki­fizetőkkel, akik amelyek a magánszemély részére kifizetést teljesítenek. Az egyéni vállalkozói igazolványhoz kö­tött tevékenységet [ 18 ] folytató magánsze­mély a székhelye szerint illetékes, körzet­központi feladatokat ellátó települési fő­városi, kerületi önkormányzat jegyzőjéhez intézett vállalkozói igazolvány iránti kére­lem benyújtásával egyidejűleg kéri az adó­szám megállapítását.

Ezzel a magánsze­mély teljesíti az adóhatósághoz a bejelent­kezési kötelezettségét is. A vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül az adóhatósághoz be kell jelenteni a könyvvezetés módját, az iratok őrzésének helyét, ha az nem azonos a székhelyével vagy lakóhelyével. Abban az esetben, ha a magánszemély vállalkozói igazolványhoz nem kötött gaz­dasági tevékenységet folytat az szja-tör­vény 3. Ilyenkor a tevékenység megkezdése előtt kell az erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban teljesíteni a bejelentési kötelezett­ségét az adóhatóság felé.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély [ 22 ], ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet azaz nem alanya az áfatörvénynek [ 23 ] adószám nélkül adóazonosító jel birtokában is telje­sítheti adókötelezettségét. Nem minősül gazdasági tevé­kenységnek és így nem keletkeztet áfaalanyiságot a munkaviszonyban vagy olyan munkavégzésre irányuló jogviszony­ban végzett tevékenység amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi he­lyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában.

Nyilvántartási kötelezettség Az önálló tevékenységet végző magán­személy is köteles lehet a szja-törvény 5. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénz­tárkönyv, a bevételi nyilvántartás, továbbá a mezőgazdasági őstermelői igazolvány ré­szét képező betétlap. Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként hatá­rozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásából később sem változ­tathatja meg.

Ha a magánszemély az szja-törvény rendelkezései szerint az adóév so­rán veszíti el az általa választott alapnyil­vántartás vezetésének a jogát, akkor a vál­tozás napját megelőző nappal köteles az addig vezetett nyilvántartást hírkereskedelmi szabályok, és a lezárt alapnyilvántartásban összesített adatokat az új alapnyilvántartásba nyitó adatként bejegyezni.

A lezárt alapnyilván­tartást és az abban szereplő adatokat alá­támasztó bizonylatokat a magánszemély köteles elévülési időn belül megőrizni. Az alapnyilvántartás vezetésére nem kötelezett magánszemély a más önálló tevékenységből és a nem önálló tevékenységből származó bevételé­vel összefüggő nyilvántartási kötelezettsé­gét a kifizető által kiállított igazolás meg­őrzésével teljesíti.

Részletező nyilvántartás például a vevők nyilvántartása, a gépjármű-használati nyil­vántartás, az alkalmi foglalkoztatás nyil­vántartása, a leltár stb. A magánszemély a részletező nyilvántartások közül csak azo­kat köteles vezetni, amelyek adóköteles jö­vedelmének megállapításához szüksége­sek. Ennek a döntésnek ugyanis nincs hatása az egyéb önálló tevékenységből származó jövedelmek adózási módszerére.

Internetes bevételek az alap számára dokumentumok.